KERESZTLEVÉL
Mégiscsak a gyermek. A gyermek. Nem a dolgok vagy a terhek.
Az élet az emberrel kezdődik. És azzal ér véget. A nő. Vére felizzik. Majd elfolyik.
Nem szül. Teste kilöki. Magából az életet. Végletek. Végzetek. Dolgoznak ellene. Meg önmaga. Persze. Percre ugyanaz. Hiányzik a mozdulat. Amellyel magából ad.
Vad hasadék. Bemetszés. Szívtől az alhasig. Vágyak feszítik. Keresztre. Keretbe.
Senki nem tör(i) be. A véráram magá(ny)ban kering. Megint és megint.
(Ön)elrendelés szerint.
JÓ
Jobb elejét venni. Mielőtt véget ér. Szeretni (m)ennyire. Éhes kutya. A(z) (sz)ívembe harap. Egy életen át. Csinálhattam volna jobban. Ahogy az ég bársonya lobban. Mindenkivel mindent. Ép(p) lépések és (sz)árnyalások. Megmenthették volna. Az önvilágot.
Állni egymás mellett. Nem mozdulni el. Nem félni. Hogy dőlnek a falak és a fák között. Jár a fény. Mindenek fölött. Alatt val(l)ó. Maradni gyarló. Felégetett tarló.
Magyar Napló/Március
