GYILKOS TÁJ

Nyolc koromfekete

Gazdátlan kiskutya

Vagy

Mindegyik a szívembe

Harap

Maradsz

A nyáj kolompja

És a beton repedéseiből

Kinövő gizgazok

Hívják elő 

A pillanatot

Amikor továbblépek

A falu kicsiny közeiben

Közel az élethez

El lehet bújni

Egy kóbor kutyának

És nekem is

Hit 

Alacsonyan szállnak

Felettünk a gólyák

Jó láz 

Ez a szerelemre

Órákig hordtam

A kisméretű cipőd

Évekig vártam

A föléd magasodó fákra

Csillagaid egész

Testsúlyoddal rámszakadtak

A szívnek

Percei maradtak 

Napernyőket

Cibál a szél

Senki nem élt igazán

Amíg bele nem halt

Járatlan vízpart

Megúszott

Táj

Könnyem mint a

Niagara

Ennek a földnek

Nincs több szava

Fák horgonya

Gyökér

Minden tenger

Az égig ér 

Magyar Napló/ februári szám

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .